Nyújtani jó. Nyújtani kell. Nemcsak az olyan sportokban, amikben kiemelt szerepet játszik a hajlékonyság, de az
- izmok,
- ínszalagok és a
- csontélettan egészségének megőrzése érdekében mindenkinek, aki sportol és azoknak is, akik nem mozognak. A merev izmok fájhatnak, de kiindulhatnak belőlük egész testtájakra kiterjedő fájdalmak is (hát, fej, teljes láb)


A nyújtás számos előnnyel jár:


 serkenti a vérkeringést   -----  jobb közérzet minden napra
 szövetek oxigén ellátottságát -----  jobb teljesítő képesség
 növeli a tüdő kapacitását  -----  jobb stressz tűrő képesség
 megelőzi a csontmeszesedést ----  fájdalom nélküli mozgás idősen is
 testtartásjavító   -----   ülő munka kompenzálása   
 nyugtatóan hat a központi idegrendszerre   -----   „könnyebben jönnek a megoldások”   

A nyújtás hatására megnő az ízületi nedvnek (az ízületek természetes kenőanyagának) a mennyisége is és ennek hatására az ízületek, egészségesebbek lesznek és könnyebben mozognak.

  "Amikor izmaink, inaink és kötőszalagjaink rugalmasak, a tartásunk is javul, s a földre dobott zoknik felszedésétől kezdve a teniszlabda elütéséig minden mozdulat könnyebben megy."


A rendszeres nyújtás révén az izmok megnyúlnak
, csökken az izomláz és a sérülések veszélye, és nő az ízületek mozgástartománya. Emellett a nyújtás javítja a mozgáskoordinációt és az edzések hatékonyságát, továbbá csökkenti az izmok regenerálódásához szükséges időt az edzések között. E gyakorlatok kiűzik az izmokból az igénybevételük során keletkező tejsavat és az egyéb salakanyagokat.

A nyújtás amellett, hogy feszesebbé teszi az izmokat, s ezzel aktívabb életet tesz lehetővé, a magas vérnyomás visszaszorításában is hasznos azáltal, hogy csökkenti a stresszt.


ˇ”Izmainkban nyúlásérzékelő receptorok vannak, amelyek folyamatosan jelzik agyunknak az izmok feszültségszintjét. Ha izmaink krónikusan feszesek, agyunk azt az üzenetet kapja, hogy stresszes állapotban vannak. A nyújtás segít ellazí­tani az izmokat, s ennek nyomán agyunk arról kap jelzéseket, hogy minden rendben van.”  


Röviden tehát, ha rendszeresen nyújtjuk izmain­kat
, azzal
-  növeljük mozgástartományukat,
-  jobb lesz az egyensúlyunk, és
- fürgébbé is válunk.
Egyes kutatásokból az is kiderül, hogy a testmozgás utáni nyújtás olyan, mintha kifa­csarnánk izmainkból az ott felhalmozódott tej­savat és salakanyagokat.  Az eredmény: kisebb izomláz, így másnap ismét „harcra készek” lehe­tünk.



Gyakori kérdések:

Milyen mozgás elemeket használunk az órán?

Az órán jóga ászanákat, és azokat is kiegészítő elemeket is használunk. Illetve eszközöket (pl. párna) is, ha szükséges, és előfordulhat nem kifejezetten jóga jellegű nyújtó gyakorlat.


Mivel kezdünk, hogyan haladunk az órákon?

Természetesen bemelegítéssel kezdünk, mivel hideg izmokat nyújtani sérülés veszélyes. Ez nagyjából 15 perc, ami dinamikusabb gyakorlatokból áll. Aztán szép fokozatosan veszünk vissza a tempóból, és megyünk bele a nyújtó gyakorlatokba. Az óra végét meg egy szintén 10 – 15 perc átmozgató gyakorlatokkal zárjuk.

Kinek nem javasolt az óra?  Kik azok akik később csatlakozzanak inkább?

Ha akut sérülésed van, v lázas beteg vagy, akkor inkább pihenj, illetve ha még nagyon kezdő vagy (ha még csak most ismerkedsz a jógával). Akkor nem javasolnám, előbb ismerd meg a tested , h mit bír(sz), hol vannak a határaid, mire h, reagál(sz)…

Milyen jóga óráknak, vagy sportoknak a tökéletes kiegészítője, és miért?

Bármelyik jóga órának, mert a legtöbbhöz jól jön, ha rugalmas – hajlékony vagy, és van egy kicsi egyensúlyérzéked. A sportok közül,  a legtöbb szabadidős sportnak jó kiegészítője lehet, úgymint: futás, kerékpározás, túrázás, mászás, foci...  A terem sportok közül pl. az aerobik órák (főleg az erősítő jellegűek), crosstraining, fitnesz termi erősítés…